Pizza doboz Torino

pizza doboz, pizzásdoboz, pizzadobozok, pizza dobozok, pizza doboz gyártás, pizza doboz gyártás, pizza doboz 26, pizzadoboz 26, pizza doboz 28, pizzadoboz 28, pizza doboz 30, pizzadoboz 30, pizza doboz 32, pizzadoboz 32, pizza doboz 45, pizzadoboz 45, pizza doboz 52, pizzadoboz 52, pizza doboz gyártás, pizzadoboz gyártás, streetfood tálca, street food tálca, hamburger doboz, hamburgeres doboz, elviteles doboz, elviteles papír doboz, zsírálló papírdoboz, zsírálló papír doboz, zsírálló ételdoboz, zsírálló elviteles, elviteles ételdoboz, olcsó pizzadoboz, olcsó pizza doboz, https://www.roundbox.hu/pizza-doboz/pizzasdoboz/pizzadoboz/olcso-pizza-doboz/olcso-pizzadoboz/pizzadoboz-32/pizza-doboz-32/pizza-doboz-gyartas/pizza-doboz-ar/pizzadoboz-ar/egyedi-pizzadoboz/egyedi-pizza-doboz

pizzadoboz, pizzásdoboz, pizza doboz gyártás, pizzadoboz gyártás

Pizza doboz, pizzás doboz, hullámkarton pizza doboz, doboz pizza elvitelhez, doboz pizza kiszállításhoz,

pizza doboz, pizzás doboz, pizza karton, pizza box,

A pizzás doboz csodálatos története

Évente egymilliárd pizzát szállítanak házhoz, döntő többségét egyszerű kartondobozban. Tudta, hogy már az 1800-as évek elején is vittek házhoz megrendelésre pizzát? Vajon hogyan alakult ki a ma használatos kartondoboz? És miért pont az? Válaszok a kínzó kérdésekre kattintás után! 

Megéhezünk, de nincs sem kedvünk, sem időnk főzni. Felemeljük a telefont és megrendeljük a pizzát, ami (jó esetben) fél óra múlva megérkezik. Kinyitjuk a kartondobozt és megesszük a pizzát. Nem nagy kaland, de vajon belegondoltunk-e már, miért éppen így szállítják házhoz kedvenc ételünk?

Nem vagyunk kevesen, akik több-kevesebb rendszerességgel rendelünk pizzát (olyannyira nem, hogy évente egymilliárd pizzát szállítanak házhoz, egyébként is ez a világ egyik kedvenc étele), de alighanem kevesen tudják, hogy ez a szolgáltatás lassan kétszáz éve létezik.

Az első megoldás: a stufa

Igen, az első pizzát valamikor az 1800-as évek elején szállították megrendelésre házhoz. Akkoriban a pékek réztálakat használtak arra, hogy a kisebb kenyereket és pizzákat eljuttassák rendeltetési helyükre. Ez általában a fiaik dolga volt, akik némi borravaló reményében járták a környéket és árulták az ételt. A nagy különbség persze az volt, hogy nem célzott rendelést vittek, hanem az előre elkészített tésztákat árulták.

A stufának nevezett (gyakorlatilag minitűzhelyként funkcionáló) készségnek csúcsos fedele volt, rajta fedett nyílásokkal, melyeket elhúzva kiereszthették a gőzt. Mivel rézből készült, jól tartotta a meleget, így az étel nem hűlt ki. A maga nemében briliáns eszköz volt!

Összetekerve, papírban, átkötve

Száz évvel később az iparosodott amerikai nagyvárosokban (értelemszerűen a milliónyi olasz bevándorlónak köszönhetően) kezdett elterjedni az előre elkészített tésztaételek árusítása.

A legenda szerint a pizzákat ekkor összetekerve, papírba csomagolva, zsineggel lazán összekötve árulták a Lombariban (ami Amerika első hivatalosan bejegyzett pizzériája volt). A kis kenyereket gyakran szobahőmérsékleten árulták és fogyasztás előtt a gyárak kohói, kemencéi mellett melegítették fel. (Arról érdekes módon nem szól a fáma, hogy a réz stufa miért nem terjedt el, de valószínűleg az ár lehetett az oka.)

Megkezdődik a diadalút

A pizza azonban igazán a II. világháborút követően indult diadalútra, köszönhetően a háború alatt és után Olaszországban harcoló és állomásozó amerikai katonáknak, akik hazatérve sem szívesen mondtak volna le a tengerentúlon megkedvelt olasz specialitásról.

A 40-es években így aztán egyre nagyobb lett az igény (immár nem csak a bevándorolt olaszok körében) a pizzára, ezzel együtt az elvitelre is. Márpedig ha igény van, akkor megjelenik a kínálat is. A pizza szállítását ekkor egy kemény hullámpapír alapon oldották meg, amit nagy papírzacskóba tettek (persze a pizzával együtt).

Nem volt rossz megoldás, kivéve, hogy a papír (bár kiengedte a párát), nem tartotta megfelelően a meleget. (Érdekes, hogy még ma is van olyan amerikai pizzéria, amely így kínálja elvitelre a termékét – például a New Jerseyben lévő Federici, amelyik 1946 óta ezt a metódust követi.)

Hely az asztalnál

Az 50-es években a pizza megérkezett az otthonokba is, azaz már nem kizárólag a munkába siető amerikaiak vették és vitték, hanem a családi asztalhoz is szállították. A kereslet növekedése miatt egyre több pizzát kellett kiszállítani. Adódott a probléma, miszerint a zacskós megoldással nem lehetett gazdaságosan elhelyezni a kiszállítandó árut, ki kellett hát találni valamit.

Ekkor jelentek meg először a vékony kartondobozok, amelyeket nagyszerűen lehet szállítani, sokat lehet belőle egymásra pakolni és a hőt is elég jól tárolják. Más kérdés, hogy a kartondoboz (miként ezt bárki, aki rendelt már pizzát maga is megtapasztalhatta) nem túl jól áll ellen a nedvességnek, így aztán előfordult az is (főleg a technológia bevezetésének elején), hogy a nedvességtől meggyengült doboz egyszerűen összeesett a pizza súlya alatt.

Nagy ugrás: a 60-as évek

A pizzásdobozok fejlődéstörténetében (akármilyen hülyén is hangzik ez így) a legnagyobb ugrás az 1960-as években történt, köszönhetően a Dimonos pizza alapítójának, Tom Managhannek.

Miként önéletrajzában leírja, olyan céget keresett, amely képes erős, ám mégis könnyen hajtogatható hullámpapírt gyártani. Managhan szerint a feladat meglepően nagy kihívást jelentett, végül egy detroiti cég (örökítsük meg itt a nevét: Triad Containers) járt sikerrel és megszületett az a doboz, amelyet a mai napig használnak a világ minden táján.

Felmerül persze a kérdés, hogy 2011-ben valóban egy majdnem félévszázados technológiai megoldás-e a legjobb, vagy van még lehetőség továbbfejlődni? Nyilván az utóbbi a helyes választás, különösen, hogy folyamatosak a fejlesztések, próbálkozások – van, aki a hővesztés problémáját tartja a leginkább megoldandónak, mások a gőz okozta nedvesedést tartják a fő ellenségnek.

Azért a lényeg továbbra is a pizza marad.